Chapter seventy-two

Sziasztok Kedves Olvasóim!
Megérkeztem az új résszel, amiben Harry ismét egy kissé nagyobb szerepet kapott, remélem nem bánjátok.
A elkövetkezendő részekben már Zaynen lesz a hangsúly :)
Jó olvasást és a kommenteket ne feledjétek!
Have fun!:D









-Harry kérlek!-könyörögtem tovább.
-A szánalmas siránkozásoddal nem fogsz elérni semmit.Eddig kedves voltam hozzád.Bizalmas dolgokat közöltem veled,amikhez kurvára nincs semmi közöd.Viszont én mégis elmondtam,mert bízom benned.Mostantól minden más lesz.Amíg nem tudsz tisztelni,ne várj tőlem semmi gyengédséget értetted?
Megfagyott bennem a vér.
-Nem hallom.
-Meg!-mondtam miközben egyre csak hátráltam a szoba egyik sarkába.
-Ne olyan messzire héj!-ragadta meg a karomat és magához húzott.Ujjaival erősen csipkedni kezdte a fenekemet.
-Harry!-kiáltottam fel.Tenyere szinte az egész nyakamat befedte.
-Fogd be a szád Édes!Nincs szükségünk plusz emberekre.
Alig kaptam levegőt Harry szorítása miatt.Szinte már fulákoltam a kezei közt mikor hirtelen észbe kapott és elengedett.A földre rogytam.Nem bírtam tovább,sírni kezdtem.
-Ezzel nem fogsz meghatni.-ragadta meg a karomat,majd felhúzott a hideg padlóról.-Most pedig ülj fel oda!-mutatott az asztal felé.Arra gondoltam,most nem lenne tanácsos még jobban felidegesíteni őt.Nem akarom,hogy bántson.-Na gyerünk már!-lökött meg.
-Mégis mi a fenét képzelsz!?-fordultam felé dühösen.Szemei szinte égtek a dühtől.Ajjaj.Vajon Harry ilyenkor beszámítható?
-Azt mondtam,-szorította meg a karomat,majd vonszolni kezdett-hogy ülj fel az asztalra!-kiáltotta mérgesen miközben belemarkolt a fenekembe és felültetett a fából készült bútordarabra.Reszkettem.Harry iszonyúan megrémített.-Hát nem megmondtam,hogy engedelmeskedj?!-kérdezte miközben tenyerével egy nagyot csapott a combomra.Megmarkoltam az asztal szélét és összeszorítottam a fogaim,hogy ne kiáltsak fel.-Hm?!-mért egy újabb csapást a sajgó helyre.
-Igen.-hangom remegett.
-Na hát akkor miért nem voltál képes azt csinálni,amit mondtam?!-és egy újabb.
-Ne haragudj!-néztem rá.Szemeimből már patakokban folytak a könnyek.
-Helyes!-mosolyodott el,majd simogatni kezdte a fájó területet.-Látod?Ha azt csinálod amit mondok,nincs semmi baj.-értetlenül néztem rá.A legszívesebben most jót lekevernék neki,hogy érezze amit én.-Most pedig...-kezdte el a mondatot,de a telefonom csörgése félbeszakította őt.Harryre néztem,aki sejtelmesen nézett vissza rám,majd a táskámban kezdett turkálni.Hogy mekkora egy tapló!-Mondd neki,hogy minden rendben!-nyomta a kezembe.-Ha egy szót is merni szólsz,nagyon megbánod!
-Haló!
-Szia Drágám!Csak azért hívlak,hogy megérkeztem a stúdióba és minden rendben.
-Ennek nagyon örülök.-hangom elcsuklott és egy újabb könnycsepp folyt végig az arcomon.Harry előhúzott egy zsebkendőt a zsebéből és azonnal letörölte.
-Minden rendben?-máris aggódott.
-Persze!-mondtam már üdébben.Bár elég nehéz volt koncentrálni miközben Harry a nyakamat csókolgatta.
-Akkor jó!Ma érted megyek!
-Jó.-sóhajtottam.Harry egyre messzebb ment,majd a szemeimbe nézett.-Várlak!Szeretlek!
-Én is téged!Szia Pöttöm!
-Szia!-mosoly ült ki az arcomra amint letettem a telefont magam mellé.Harry azonnal elvette és a táskámba hajította.
-Most pedig folytatjuk.-ujjait mélyen belevájta a comboma és közelebb húzott magához.Testünk összesimult ahogy lábaim közé férkőzött.Nyelvével végignyalta az állkapcsomat,majd puha csókokat lehelt a bőrömre ezzel halk sóhajokat kiváltva belőlem.-Mondd,hogy szeretsz!-lehelte az ajkaim közé.Nem!-Gyerünk Al!-hajolt a fülemhez,majd fogai közé vette.Kissé megugrottam a váratlan fájdalomra.
-Én Zaynt szeretem.-suttogtam.
-Rossz válasz!-most a fenekemet vette célba.Na ez már tényleg rettenetesen fájt.Erősen megmarkoltam bicepszét remélve,hogy nyomot hagyok a bőrén.
-Kit szeretsz?
-Zaynt!-mondtam határozottan,mire megkaptam  következő adagot és így tovább kábé ötször.Szinte már zokogtam Harry felsőjébe mikor újra megkérdezte:
-Kit szeretsz?
Felkaptam a fejem és a szemeibe néztem.Mintha egy kicsit meglágyult volna a  tekintete meggyötört arcom láttán.De nem tartott sokáig.
-Zaynt szeretem.-mondtam ki újra.Szemei lángra kaptak és egy újabb ütést kaptam a fenekem bal felére.Hangosan felnyögtem arra várva,hogy eltávolodik tőlem,de nem tette.Tenyere továbbra is a sajgó részen pihent miközben erősen megmarkolt.Összeszorítottam a szemeimet és tűrtem.Tűrtem a kínzást.Ujjai a farzsebembe csúsztak,majd cirógatni kezdtek.
-Ne mozgolódj már!-búgta a fülembe kéjes hangon.
-Fejezd be kérlek!-suttogtam kétségbeesetten.
-Nem-nem!Meg kell büntesselek a pimaszságodért.
-Én nem...
-Ssssst baby!-ajkait lágyan végigvezette nyakamon.-Csak ne túl hangosan rendben?
-Most meg mi....-nem tudtam befejezni a mondatot.Hirtelen megragadott és a székre ültetett,majd elém térdelt.
-Vedd le a felsőd.
-Nem.
-Ne ellenkezz!-ragadta meg az anyag alját s áthúzta a fejemen.Szégyellősen takargattam magam előle,mire mosolyogni kezdett.-Láttalak már meztelenül.Vagyis....majdnem meztelenül.-nyelvével benedvesítette telt ajkait,majd a jobb vállamon pihenő pántot lassan lecsúsztatta a karomon.Iszonyú kényelmetlenül éreztem magam.Harry ajkai a mellkasomra tévedtek miközben a csattal babrált a hátamon,ami hirtelen lazává vált.Szemeim felpattantak és idegesen markoltam a szék alját.-Gyerünk Szerelmem!-forró lehelete cirógatta a bőrömet.-Csak élvezd.-mondta miközben az anyag a sarokban landolt,Harry szemei pedig megállíthatatlanul a testemet pásztázták.A legszívesebben felpofoztam volna.Úgy nézett rám,mint egy utolsó kurvára.
-Harry!-suttogtam mire a szemembe nézett.
-Hm?-harapdálni kezdte ajkait.
-Én nem akarom ezt.
-Kit érdekel?-egyenesedett fel,majd felhúzott engem is és testéhez préselt.-Azt akarom,hogy te vetkőztess le.-mondta miközben karjai közt ringatott.
-Hogy?
-Azt mondtam,vetkőztess le!
-De én...
-Ne kelljen még egyszer elmondanom.-szemei dühösek és gonoszak voltak.Homlokomat mellkasának támasztottam és azon gondolkoztam,vajon miért pont én?Miért vagyok most itt?!Miért kényszerít erre?!-ígérem jól fogsz szórakozni!-suttogta a fülembe.
-Nem akarok!
-Csinálhatjuk úgy is.-húzódott el tőlem,de nem engedtem.Eléggé hűvös volt a levegő itt bent.Nevetni kezdett.-Fázol Drága?
-Igen.
-Teszek róla,hogy ne így legyen.-mondta,majd teljesen eltolt magától.A libabőr azonnal látszott fedetlen karomon.Körülöleltem magam és vártam Harryre.Igazából csak bámult.-Várok.
-Mi?
-Előbb megkértelek valamire.
-Oh...-nyögtem,majd közelebb léptem hozzá s remegő kezemmel megragadtam pulóverjének alját.
-Igyekezz,mert megfagysz itt nekem.Vagy tudod mit?Ne is húzzuk az időt.-mondta,majd pulóverjét az asztalra terítette,ezután ráfektetett és fölém magasodott.
-Azt akarom,hogy az én nevemet sikítsd.-suttogta a fülembe.Tüdőmben akadt a levegő.Mégis mire készül?Kezei oldalamra tévedtek ahol pár nappal ezelőtt megjelölt.Lágyan cirógatni kezdett,majd száját az enyémre nyomta.Szenvedélyesen csókolt miközben ujjai a mellbimbómmal játszottak.
Hangosan nyögtem bele Harry szájába,mire elégedetten mosolyogni kezdett.Keze elindult lefelé a hasamon,majd a nadrágom alá férkőzött.Automatikusan összezártam a lábaimat mire Harry egy erős csípéssel reagált a combomon.-Ha nem élvezel,fájni fog.-tájékoztatott miközben újra csókolni kezdett.Testemben szétáradt a hő ahogy másik kezével kényeztetett.Próbáltam elfojtani feltörő sóhajaimat,de nem bírtam.Ujjaimmal felszántottam Harry puha haját miközben közelebb húzott magához.-Tárd szét a lábaid nekem Al!-suttogta ajkaim közé.Teljesen gyengévé váltam érintésétől.-Gyerünk!-markolta meg a mellemet és én azonnal elvesztettem az önuralmamat,a lábaimból pedig elszállt minden tartás.Harry ujjai fürgén kutattak az alsóneműmben,majd megtalálta gyenge pontot és masszírozni kezdte.
-Harry!-nyögtem fel a kellemes érzésre,majd magamhoz húztam őt és csókolni kezdtem.Éreztem a moslyot az arcán.-Ne hagyd abba!-kértem mikor lelassultak mozdulatai.Mosolyogva csókolta végig az állkapcsomat miközben ujjaival lejjebb vándorolt a bejáratomhoz.Tüdőmben akadt  levegő.
-Ah Alice!-nyögött bele a számba,majd egyik ujját belém tolta.Hangosan felkiáltottam amit egy csókkal fojtott el.Testem vonaglott Harry alatt ahogy ki-be kezdett járni bennem.Azt hittem megőrülök.Annyira gyengéd volt velem.Amikor szemembe nézett,nem azt az embert láttam,aki többször is fájdalmat okozott és bántott.Valaki más volt előttem,aki boldogságot akart szerezni nekem.Tekintete szinte csillogott amint meglátta az elégedettséget az arcomon.Ahogy az érzés kezdett kellemesebbé válni, egyre többet akartam.Megragadtam a hajánál fogva és a számra húztam őt.-Annyira....szűk vagy!-nyögött ismét és még egy ujjat hozzáadott.Hangosan nyögtem kezei közt.Harry hirtelen felkapott az asztalról,letolta nadrágomat és a székre ültetett.
-Miért hagytad abba?-leheltem fáradtan.
-Hm...-mosolygott,majd a fülemhez hajolt.-Azonnal folytatom baby!-ajkaival végigszántotta a nyakamat miközben ujjaival sodorni kezdett a gyönyör felé.
-Oh Harry!-markoltam meg puha haját mire elhúzódott tőlem és elém térdelt.Két tenyerét a térdemre csúsztatta s lábaim közé hajolt.Erőteljes nyögés hagyta el a számat mikor szájával kényeztetni kezdett.-Oh Istenem!Én mindjárt....
-Gyerünk Al!-mondta miközben újra használni kezdte az ujjait.
-Harry!-sikítottam miközben a gyönyör elöntötte testem minden egyes részét.Fáradtan dőltem hátra a székben miközben Ő folytatta a mozdulatait bennem.Lassan végigcsókolta testem minden egyes részét,majd mikor a számhoz ért,a nyelvét letolta a torkomon s szenvedélyes csókba kezdett.Erősen szorítottam magamhoz hideg testét.
-Annyira...csodálatos vagy.-lihegett mosolyogva,majd kihúzta belőlem ujjait,ami egy újabb nyögést váltott ki belőlem.Vágyakozva nézett a szemembe,majd felállt.-Öltözz fel.-adta a kezembe a ruháim.-Mindjárt jövök én is.-nem értettem most miért hagy itt,de amikor megláttam a hatalmas dudort a nadrágjában,azonnal rájöttem hová megy.Testem kezdte visszanyerni a normális hőmérsékletet így eléggé hidegnek éreztem a levegőt.Hamar magamra kaptam a ruháimat,majd leültem.Mégis mi volt ez?Mi történt?Hogy engedhettem ezt meg?Kétségbeesetten rágtam a körmeimet Harryre várva.Amikor belépett rögtön nekiugrottam.
-Mégis hogy tehetted ezt velem?!-förmedtem rá mérgesen mire értelmetlen arcot vágott.
-Azt hittem élvezted Al!
-Nem!
-Hát nem úgy tűnt amikor a nevemet nyögted össze-vissza.
-Harry!-próbáltam higgadt maradni.-Azt hiszem most olyan élményben részesítettél,mint még senki más,de...
-Még Zayn sem.-suttogta halkan egy mosoly kíséretében.
-Tudod mit te vadbarom?!Ő legalább nem ugrott rám mint egy ragadozó!
-Vegyél vissza kislány!Én szivességet teszek neked,te pedig így hálálod meg?!
-Szivesség?!Mégis mi a fenéről beszélsz?!Nem kértelek rá!
-Na jó.Elég már.-fordult meg,én pedig követtem őt.
-Most meg hová mész?
-Dolgom van.-mondta miközben vette fel a kabátját.
-Most így itt hagysz?
-Hogy?-nevetett.-Végeztem.
-Ezt most nem mondod komolyan ugye?
-Dehogynem.És ha bármit mondani próbálsz Zaynnek,nem te fogod megjárni.
-Ezt nem teheted!-mondtam dühösen miközben egy könnycsepp folyt végig az arcomon.
-Miért bőgsz megint?-fordult felém,majd rózsaszín nyelvével benedvesítette telt ajkait,ezután mélyen a hajába túrt és megfelelő útra terelte a tincseit.
-Megmondjam Harry?-suttogtam zokogva.
-Hallgatlak.
Hova tűnt a pár perccel ezelőtti Harry?Ki ez a tapló aki előttem áll?
-Mindig csalódnom kell benned.-ráztam a fejem.Tekintete hűvössé s taszítóvá vált.Az sem érdekel,ha megharagszik.Marhára nem érdekel.
-Az élet nagy csalódás.-mondta,majd sarkon fordult.
-Ez volt a nagy büntetés?-kérdeztem gúnyolódva,mire azonnal rám nézett.
-Nos.Akkor had vázoljam fel a helyzetet:Levetkőztettelek a munkahelyed öltözőjében és szépen mondva kielégítettelek.Én.Nem pedig a kis barátod.Gondolkozz el ezen.-mondta hidegen,majd becsapva maga után az ajtót elhagyta a pékséget.Én pedig a földre rogytam és szépen lassan álomba sírtam magam.