2014. március 14., péntek

Chapter sixty-two

Sziasztok!
Meghoztam az új részt. :)
Tessék SOKAT kommentelni,ha tetszett!:)
Köszönöm az előzőhöz a szavazatokat is!:D
Szép hetet!!!!










-CHRIS!!!!!!!!!!!!!-ordítottam mikor beléptem.Amint megláttam őt,a karjaiba ugrottam.
-Alice!-sóhajtotta miközben szorosan magához ölelt.-Annyira hiányoztál!
-Te is nekem.-arcomat a mellkasába fúrtam és sírni kezdtem.
-Héj!Mi a baj?-nézett a szemembe.
-Semmi.-bújtam vissza hozzá mire nevetni kezdett.
-Hogy sikerült a szervezés?
-A....jól!-mondtam sejtelmesen.Szervezés?
-Akkor jó.Mikor lesz a nagy buli?
-Még nincs dátum kitűzve.
-Értem.És hogy vagy?Minden oké?
-Igen.-húzódtam el tőle.
-Akkor jó.-mosolygott jókedvűen.-Épp a meccset néztem nem tartasz velem?
-Ne haragudj,de most nem.Rengeteg dolgom van még.
-Semmi baj!Megyek mert lemaradok!
-Jól van.-nevettem miközben visszarohant a TV-hez,majd én is felmentem a szobámba.Nagy levegőt vettem.Végre itthon.Úgy döntöttem felhívom Lorettát és megkérdezem hogy van.Ez nem volt túl szép Harrytől.Mindent feltúrtam a szobában,de sehol nem találtam a telefonomat.A francba!Harrynél maradt!
Lerohantam és elkértem Chris mobilját,majd visszamentem a szobámba.Azonnal tárcsáztam Loretta számát.
-Haló!
-Loretta?-kérdeztem aggódó hangon.
-Alice!Ugye jól vagy?!Ugye nem bántott?!
-Nem!Jól vagyok!És te?
-Én is.Annyira megijedtem mikor beállított ide.De nincs bajod ugye?Mármint nem ért hozzád vagy ilyesmi.
-Nem!Miért téged bántott?
-Nem.-ezt senkinek nem fogom elmondani.Nem vetne túl jó fényt Harryre.Nem mintha érdekelne.
-Hahó!-ébresztett fel hirtelen.
-Itt vagyok!
-Fogva tartott?Vele voltál?
-Nem akarok erről beszélni.
-Biztos nem bántott?
-Biztos!Ne aggódj már!
-Nagyon aggódtam komolyan!
-Itthon vagyok!Nyugodj meg!
-Találkozhatunk?
-Mikor?
-Akár most azonnal!
-A parkban tíz per múlva?
-Ott leszek.-mondta,majd lerakta.Izgatottan készülődtem.Végre találkozhatok Lorettával.Zayn....Zayn!Ismét fogtam a mobilt és tárcsáztam a számát.Kicsöng...kicsöng...kicsöng.Semmi!Mi a franc?!
-Chris!-ordítottam.
-Ha?!
-Zayn nem volt itt véletlenül a napokban???!!!
-Nem!!!Miért???!!!
-Semmi!!!!-becsuktam az ajtót.Vajon hol lehet?Liam!Ő biztosan tudja!Viszont az ő számát nem tudom fejből.Francba!Hamar rendbe szedtem magam és Chris engedélyével elindultam a parkba.Igazából csak szóltam,hogy elmentem.Mostantól mindenről tájékoztatni fogom őt.
Nyugisan sétáltam a park felé miközben egy dalt dúdoltam.Vajon mivel zsarolhatta meg Harry Lorettát ami ennyire féken tartotta őt?Elképzelésem sincs.Mikor odaértem a megbeszélt helyre,leültem a megszokott helyemre és vártam.
-Hahó!-hallottam a hátam mögül.
-Szia!-ugrottam fel boldogan a barátnőm láttán,majd szorosan magamhoz öleltem.
-Annyira aggódtam.-sóhajtotta.
-Jól vagyok!-mosolyodtam el.
-Gyere,menjünk!-ragadta meg a kezemet,majd húzni kezdett.
Szinte az egész délutánt együtt töltöttük.Dióhéjban elmeséltem neki mi történt.Mégsem titkolhatok el mindent előle.Ha már Harry belekeverte őt...Megittunk egy kávét,majd Loretta kitalálta,hogy menjünk el hozzá.
Már honkolodott mikor elindultam hazafelé.Úgy döntöttem, bemegyek Zaynhez.Ha már telefonon nem tudom elérni.Nagyon aggódom érte.De most Lorettan volt az első.
Amikor a házhoz értem,csodálkozva figyeltem a rajongókat Zayn ajtaja előtt. Most vajon mit kéne tennem?Bebújtam egy bokor mögé és csendben figyeltem az eseményeket.1D-s póló volt rajtuk és a kezükben ott lógott az autogramos papír.De hol van Ő?Hirtelen kinyílt az ajtó,melyen egy váratlan személy sétált ki.Liam.
Hangos sikítozásba kezdtek,mire csendre intette őket.
-Tedd el a mobilt!-szólt rá az egyikre.-Ne haragudjatok lányok,de Zayn most nem ér rá.Sok dolga van,így nem tud veletek beszélni.-nagyot sóhajtottak.-Majd máskor!-mondta,majd elvezette őket onnan ,én pedig odasettenkedtem. -Alice!-hallottam hirtelen a hátam mögül.Nagyon megijedtem.-Te meg mit keresel itt?
-Liam?!Zayn!Ugye jól van?! -kérdeztem miközben benyitottam.
-Ne Alice ne menj be!-fogta le a kezem azonnal,majd visszarántott.
-Miért?
-Mert Zayn most....most....
-Mi van vele Liam?!-kérdeztem.
-Nincs abban az állapotban,hogy beszélni tudjon.
-Ez meg mit jelentsen?
-Nem mehetsz be!-húzta be előttem az ajtót.
-Ne csináld ezt kérlek!Annyira hiányzik és már több,mint egy hete nem láttam.
-Értsd meg Alice,nem metehsz be!
-De...
Mondandómat hirtelen félbeszakította az ajtó nyikordulása előttem.Fejemet közelebb vittem az ajtóhoz hátha többet látok majd.Egy örökkvalóság volt mire az ajtó teljesen kinyílt.Viszont ami láttam....megrémített.
-Szent ég.-sóhajtottam miközben kezemet a szám elé szorítottam,hogy még véletlenül se hagyja el egy hang sem a számat.
Zayn pólója csupa vér volt,kezei tele voltak hosszú karcolásokkal,alsó ajka pedig hosszan fel volt szakadva.Bal szemét egy lila folt ékesítette.
-Alice.-hangja halk volt és meggyötört.Tekintete olyan volt,mintha be lenne drogozva.Üres és lassú.A nevemet tudta,de mintha fel sem ismert volna igazán.Képtelen volt mozdulni,ahogy én sem.Liam hátulról megragadott és elvonszolt onnan.
-Mégis mi a fészkes fene történt?!-kiabáltam kikelve magamból.
-Sssst!
-Válaszolj!!
-Nyugodj meg Alice!-fogta meg  kezemet,mire én dühösen kitéptem az övéből.
-Megígérted,hogy vigyázol rá!!!!!
-Hallgass meg!!-kiáltott rám.Megijedtem  hirtelen hangmagasságától.-Elmondom mi történt,csak nyugodj már meg!
Lélegzetvételem még mindig egyenetlen volt.Szívem a torkomban dobogott és úgy éreztem menten felrobbanok.Zayn!Sarkonfordultam és rohantam befelé a házba mit sem törődve Liam kiabálásával.
Amint berontottam rögtön Őt kezdtem keresni.Nem kellett sokáig mennem.A kanapén ült.
-Zayn!-rohantam oda hozzá.Tekintete ugyan olyan üres volt,mint az előbb.-Zayn!-fogtam meg a kezét melytől én is csupa vér lettem.-Hallod?!-nem válaszolt.-Miért viselkedik így?!!-mordultam rá mérgesen Liamre.
-Nyugtatótak kapott.Most nem fog reagálni semmire.
-Te jó ég.-szememből egymás után buktak ki a könnycseppek.-Mi történt?
-Tartozása volt.És egy hét ellen nem túl jó arány.
-Kórházba kell vinni!
-Nem vihetjük kórházba.
-Mi az hogy nem vihetjük?!
-Biztosan nem hagynák szó nélkül ezt a rengeteg sebet, az igazat pedig nem mondhatjuk el.
-De Zaynről van szó!
-Mi lesz így a bandával?!
-Felejtsd el egy percre a bandát és gondolj a barátodra!
-Össze tudod varrni a száját?-kérdezte pár perc gondolkodás után.
-Mi?-szemeim elkerekedtek.
-Össze tudod varrni a száját?
-Én...-varrtam már ruhát,de ez azért mégsem ugyanaz.De talán mégsem lehet akkora különbség.-Kórház!
-Nem lehet nem érted?!
-Liam...
-Meg kell próbálnod!-ugrott fel,majd kotorni kezdett a fiókban.
-Én nem fogom összevarrni a száját!
-Muszáj!-mondta miközben a dobozt elém tette.
-Nem tudom!
-Dehogynem!-adta a kezembe a tűt meg a cérnát.
-Elfertőződhet Liam!Ez veszélyes!
-Ő is ezt akarná!-belenéztem Zayn szemébe,hátha valamit ki tudok olvasni belőle.De semmi.
-Nem.-tettem le az asztalra.
-De!-adta vissza a kezembe.
-Kell fertőtlenítő.
-Megnézem a fürdőben.-állt fel,majd pár perc múlva máris itt volt a kezében egy fehér dobozkával.-Tessék!-adta a kezembe.
-Érzéstelenítő?
-Nem hiszem,hogy Zayn tart olyat itthon.
-Anélkül piszkosul fog fájni.
-Kibírja!Tele van nyugtatóval.Lehet,hogy meg sem fogja érezni.
-Liam én....
-Csak csináld!
Óvatosan Zayn térdére támaszkodtam,fogtam a vattát és öntöttem rá egy kicsit az átlátszó folyadékból,amit aztán Zayn szájára kentem.Kissé nyögdécselt alattam ahogy óvatosan törölgettem az arcát.
-Jól van!-sóhajtottam,majd egy puszit nyomtam a homlokára.-Itt vagyok!-kezét  derekamra simította.Kétségbeesetten a szemébe néztem,de még mindig hiába.Nem láttam benne semmit az ürességen kívül.Nem voltam képes megtenni.Megint fájdalmat okozni neki.Aztán eszembe jutott.-Liam!-szólítottam meg.-Sokkal jobb ötletem van.

6 megjegyzés:

Ide is nézz be:
http://mylifeispefect.blogspot.sk/