Chapter seventy-eight

Sziasztok Kedves Olvasóim!:)
Először is szeretnélek titeket megkérni, hogy nézzetek be egy másik blogba amit egy kedves barátnőmmel kezdtem írni:http://among-dangers.blogspot.sk/
Bo az én karakterem!Jó szórakozást hozzá!
Remélem ugyanúgy elnyeri majd a tetszéseteket, mint az enyém :)
Szóval itt is megérkezett az új rész.Összesen három rész van hátra az első évadból.Augusztusban indul a második, amit már nagy lázban égve írok hetek óta!Alig várom, hogy olvashassátok!:)
Have fun!










Liam guggolva kúszott végig a füvön miközben engem próbált csendre inteni túlzott szórakozottságom miatt.Annyira muris volt ahogy négykézláb mászik végig a koszos földön.Nem bírtam ki nevetés nélkül.Aztán egyszer csak felugrott, intett nekem és elindult befelé.
Ez aztán a jeladás Liam.Ennél komolyabbra számítottam.Egyébként az autót nem akarja bezárni?Ő tudja.
Miután kiszálltam az kocsiból,elindultam a bejárat felé.Még fel sem léptem az első lépcsőfokra,megragadott egy kéz és áthúzott a küszöbön.Felnyögtem a lábamba szúró fájdalom miatt.A kéz erősebben tartott ahogy meghallotta a nyöszörgésemet.
-Jól vagy?-szólalt meg az ismerős hang miután az ajtó becsapódott mögöttem.
-Zayn!-öleltem szorosan magamhoz.
-Nyugodj meg!Mindent rendbe hozok.
-Mi?
-Nem engedem,hogy bántsanak.-távolodott el tőlem.
-Kik Zayn?
-Hát a rajongók.Nem tudod mire képesek.Mostantól megtiltom,hogy bármilyen nemű közösségi oldalt használj megértetted?Ahonnan üzenet érkezik,tilos felmenned!
-De...
-Nincs semmi de!-fordult meg,majd a konyha felé vette az irányt.Követtem őt.Liam már a hűtőben kutatott valami kaja után.Gondolom én.
-Héj tesó!-bökte meg a vállát Zayn.
-Mi han?-kukucskált ki egy darab kiflivel a szájában.
-A hűtő marad.
-Ohé,perhe!-emelte kezeit maga elé védekezésképpen.
Fogtam magam és a nappaliba sétáltam.
-Sajnálom.-hallottam Zayn hangját nem túl messziről.
-Ugyan mit?-fordultam felé miközben karjaimat keresztbe fontam a melleimen.
-Hogy miattam ez történik veled.
-Számoltam ezzel az opcióval Zayn.Híres ember vagy.Fiatal,tehetséges.Tegyük hozzá nem ronda kinézettel.És egy barátnő nem túl szerencsés dolog.
-Engem nem érdekel ki mit gondol,ugyanis szeretlek.
-Tudom.
-És megvédelek.Ezért hozattalak most ide Liammel.Amint megláttam magunkat a TV-ben,rögtön hívtam őt.
-Várj mi?!Benne voltunk a TV-ben?Azt hittem csak az újságok írtak rólunk.
-Nem.-hajtotta le a fejét.-Sajnos nem.
-Hát ez szuper.-sóhajtottam,majd leültem a kanapéra.
-És mi van a bátyáddal?-kérdezte miközben leült mellém.Tényleg!Chris!
-Most nem tudok majd elköszönni tőle.-mondtam miközben egy könnycsepp simult végig az arcomon.Zayn azonnal átölelt és magához szorított.Mellkasára feküdtem és úgy sírtam tovább.-Nem mehetnék haza?-néztem fel rá könnyes szemmel.Izmai megfeszültek alattam míg nemlegesen rázta a fejét.-De elmegy!Itt hagy engem.-bújtam vissza hozzá kétségbeesetten.
-Én itt vagyok neked Alice.-suttogta a fülembe.-Majd én vigyázok rád.
-Te sem lehetsz mindig mellettem.
-Dehogy nem.
-Nem!-néztem fel rá újra.-Jól tudod,hogy nem.Hisz...hisz mész turnézni és...
-Nem megyek sehova nélküled.-szakított félbe.
-Ezt meg hogy érted?
-Ha én megyek,te is jössz!
-Megőrültél?-húzódtam el tőle.
-Nem.Komolyan beszélek.
-Én nem mehetek veled.
-Nem hagylak magadra.
-Mégis hogy gondolod ezt?
-Alice!Még egyáltalán nem biztos,hogy megyek akárhova is.Mint már mondtam,Harry kiszállt,így semmi nem biztos.
-Bárcsak igazad lenne.-sóhajtottam,majd visszabújtam hozzá.-De Chris...
-Sajnálom Pöttöm,de ezt nem engedhetem.Számomra a biztonságod a legfontosabb.És most egyáltalán nem vagy biztonságban.
-Azért felhívhatom?
Szó nélkül nyújtotta a telefonját.Pár percig tétováztam,majd elvettem a készüléket és tárcsáztam Chris számát.Az első csengetés után felvette.
-Haló!
-Chris!Alice vagyok!
-Mégis hová tűntél?!-esett nekem rögtön.Jellemző.
-Sajnálom,hogy csak úgy ott hagytalak.Én össze voltam zavarodva.
-Hol vagy most?
-Zaynnél.A rajongók tudnak mindenről.Majdnem elkaptak az utcán.
-De jól vagy?Minden rendben?
-Jól persze.Az a helyzet,hogy már nem látjuk egymást és én csak el akartam köszönni.-mondta miközben  a könnycseppek sorban simultak végig az arcomon.Zayn nyugtatóan simogatta a hátamat.
-Mi az,hogy nem látjuk egymást?!
-Én nem mehetek el innen a rajongók miatt és téged sem szeretnélek veszélybe sodorni.-nagy csend-Chris én csak azt szeretném mondani,hogy nagyon fogsz hiányozni és ne haragudj amiért úgy viselkedtem veled.-ismét nagy csend.-Hallod?-zokogtam kétségbeesetten.
-Hallom Alice.-sóhajtotta.-Hallom.
-Szeretlek.
-Én is téged!Nagyon!ígérem amint tudok jelentkezek majd.Add oda Zaynt.
-De...
-Kérlek.Csak egy perc.
-Rendben.-elemeltem a készüléket a fülemtől és Zaynnek nyújtottam aki nem tudta hova tenni cselekedetemet.Lassan átvette tőlem és figyelmesen hallgatta a bátyám szavait.Nagyon kiváncsi voltam mit mondhat neki.
-Rendben.-ennyi volt Zayn részéről,majd visszaadta nekem.
-Figyelj Hercegnőm!-szólt bele újra.-Jól tudod,hogy mennyire szeretlek és csakis ezért csinálom mindezt.Hogy neked jobb legyen.
-Tudom.
-Hagyok neked itthon pénzt amiből minden költséget ki tudsz fizetni három hónapig.Ugye dolgozol most?
-I...igen-remélem minél hamarabb úgy lesz.
-Biztos Alice?Most ne hazudj!
-Megoldom Chris.
-A nappali zárható szekrényébe teszem egy borítékba oké?A kulcsot pedig tudod hol tároljuk.
-Igen.
-Vigyázz magadra!Nemsokára találkozunk.
-Rendben.Szeretlek.
-Én is téged.Szia!
-Szia.
Ezzel bontotta a vonalat.Üres tekintettel meredtem magam elé miközben Zayn még mindig a hátamat simogatta.
-Mit mondott neked?-fordultam felé.Hangom még a szokásosnál is rekedtebb volt.
-Hogy vigyázzak rád.-hajolt közelebb,majd elmosolyodott.
-És még?
-Tömören ennyi.
-Nem hiszem el,hogy elmegy.
-Nyugodj meg Pöttöm.-húzott magához.-A te érdekedben teszi.
-Igen,tudom.-mellkasába bújtam és ott sírtam tovább.Igen,még mindig bőgtem.
-Héj srácok!-hallottam Liam hangját.
-Mi van?-Zayn hangja kissé mérges volt.
-Paul az előbb telefonált.
-Mit akart?
-Hogy menjünk be.
-Most?-emelkedett meg alattam.
-Menj csak.-húzódtam el tőle,mire arca fájdalmassá vált.
-Eszemben sincs.-rázta a fejét.
-Hozd magaddal.-adta az ötletet Liam.
-Megőrültél?!Ki tudja milyen elvetemült szajhák vadásznak rá.
-Zayn!-szóltam rá rosszallóan.Tudta,hogy nem szeretem,ha ilyeneket beszél.
-Ne haragudj.-fogta meg a kezem.-Sajnálom Payno.Nem megy.
-Rendben.Majd kimagyarázlak valahogy.-mondta miközben öltözni kezdett.
-Köszi.-Zayn felállt mellőlem és kikísérte Liamet.Eközben én a konyhába sétáltam hogy teát készítsek magamnak és Zaynnek.Észre sem vettem mikor visszaérkezett.Leült a pulthoz és figyelte minden mozdulatomat.
-Maradhatok éjszakára?-fordultam felé könnyes szemmel mire rögtön felugrott és felém lépdelt.
-Maradnod kell.-helyesbített,majd megfogta kezemet.Mindig tudja mire van szükségem.Mindig.
-Köszönöm.-mondtam,majd a kezébe adtam a teás bögrét.
-Én is.-küldött egy mosolyt felém miközben a kanapé felé húzott.
-Nincs dolgod?
-Nincs.-leültünk egymás mellé a puha párnák közé.-Nem akarsz aludni egyet?
-Nem.-bújtam hozzá.-Ne haragudj,hogy ilyen nyűgös vagyok.
-Nem vagy az.-ellenkezett.
-Engem mindenki elhagy.-tört ki belőlem.
-Ez nem igaz Alice!-nézett a szemembe.-Ez most egy nehéz időszak lesz számodra,de én itt leszek és segítek majd.Rám számíthatsz.
-Köszönöm Zayn.Nem is tudom mi lenne velem nélküled.-visszafeküdtem a mellkasára és hallgattam nyugodt szívverését.
-Hát még én.-hallottam halk suttogását.
-Zayn!-szólítottam meg kedvesen.
-Tessék.
-Mesélsz a volt barátnődről?