Chapter eighty-one/Évadzáró rész

Kedves Mindenki!

El sem hiszem, hogy eljött ez a nap.Ez az utolsó része ennek az évadnak ami remélem mindegyikőtöknek tetszeni fog majd.

Szeretném megköszönni mindenkinek a támogatását, a díjakat, a biztatást.Nagyon jól esett és szükségem is volt rá.

Egy apró szivességet szeretnék kérni tőletek.Amint a végére értetek ennek a fejezetnek, írnátok egy hosszú értékelést az történetről?Hogy mit váltott ki belőletek, miért tartottátok külölegesnek, mi volt az, ami megragadott benne.Szerintem ennyit kérhetek tőletek.Köszönöm előre is.És ne feledjétek, jövőhéten indul a II. évad!Pénteken már rakom fel az első fejezetet!Addig is szép hetet nektek!

HAVE FUN!

Reggel a madarak énekére ébredtem mely, a nyitott ablakon át szólt hozzám.Gyönyörű dallamokat játszottak miközben én próbáltam kitörölni az álmot a szememből.Harry már nem volt mellettem.Emlékszem a múlt éjjel minden egyes töredékére.Ahogy bánt velem, az őrjítő volt.Bevallom, élveztem.Teljesen más volt mint általában.És most elment.
Miután megadtam neki azt amire vágyott, rögtön lelépett mondván, nem akarja, hogy Zayn itt találja őt.És persze én sem akartam, hogy mindez kiderüljön.Első és utolsó alkalom volt.Remélhetőleg soha többé nem látom őt és elfelejthetem mindazt ami közöttünk történt.Szép volt, különleges volt, de engem más mellé rendelt a sors akinek nagyobb szüksége van rám, mint bárki másnak.
Egy sármos, finom illatú férfit véltem felfedezni magam mellett aki szorosan ölelt testéhez miközben kétségbeesetten a nevemet hajtogatta.
-Alice.-suttogása kissé megijesztett.-Alice.-mondta újra.
-Zayn!-fordultam felé, majd lágyan ébresztgetni kezdtem.-Hallod!-böködtem a vállát, de semmi.Nem reagált.
-Alice!-morgott már kissé indulatosabban.Valami rosszat álmodhat?
-Zayn!-felültem és a hátára fordítottam őt.Tenyeremet kellemesen szúró arcára simítottam.-Ébredj!-bal lábamat átdobtam rajta és ágyékára ültem.Szemei azonnal felpattantak.-Hála az égnek.-sóhajtottam.-Rosszat álmodtál?
-Hm?Miért?-értetlenkedett miközben kezeit a csípőmre simította.
-Mert a nevemet ismételgetted.
-Nem emlékszem.-dörmögte álmos hangon,majd ajkai huncut mosolyra húzódtak.
Ujjai a pizsama felsőm alá kalandoztak.
-Mikor értél haza?
-Fél hat felé.-az oldalamba markolt mire felsóhajtottam.A mosoly egyre szélesebb lett telt ajkain.Gyönyörű barna szemeit egy percre sem vette le rólam.
-És mindent sikerült elintézni?-nyeltem egyet miközben ujjaival a mellbimbómat izgatta.Fejem hátranyaklott az élvezettől.
-Igen sikerült.-fejét kissé oldalra döntötte,majd végig nyalta alsó ajkát.-Hm Alice.Tökéletesen elhelyezkedtél rajtam.-mondta s megemelte csípőjét alattam, ezzel a tudomásomra hozva, hogy a férfiassága már nem bír sokáig várni.-Minden a legnagyobb rendben van.-markolt rá a bal mellemre,mire az élvezet úrrá lett rajtam és nem bírtam magam tartani Zayn testén.Még időben utánam kapott és fordított a helyzetünkön.-Sebaj.Úgyis jobban szeretem,ha te vagy alul.-suttogta a fülembe,majd gyengéden a nyakamba harapott.


-Kettő tojást kérsz vagy hármat?-ordítottam fel neki a lépcsőn miközben ő a zuhanyban áztatta magát.
-Négyet!-hallottam vissza erős,határozott hangját.Visszaballagtam a konyhába,előkerestem a szükséges dolgokat, majd hozzáfogtam a reggeli készítéséhez.
Már éppen szedtem volna ki a gőzölgő finomságot a serpenyőből mikor hirtelen Zayn megargadott hátulról és meztelen testéhez préselt.
-Azt hittem bejössz mellém a zuhanyba.-suttogta kéjes hangon.
-Nem hívtál.-fejemet kissé oldalra fordítottam, így a térlátásomnak hála valamennyit láttam az arcából.Mosolygott.Pimaszul mosolygott.
-Ilyet ne kelljen mondani.-rázta a fejét rosszallóan.
-És azt hittem már elfáradtál.-megfordultam az ölelésében s kezeimet körbefontam a nyakán.
-Ez most komoly Pöttöm?-lihegett a nyakamba miközben erőteljesen rámarkolt a fenekemre.
-Igen.-sóhajtottam kábán.
-Hát ez egy téves megközelítés az igazság felé.-rázta a fejét ellenkezően.
-Akkor majd máskor.-suttogtam a fülébe.
-Te még úgysem fürödtél.-éreztem,hogy mosolyog.Elcsukta mögöttem a gázt,majd megpördült és felültetett az üres pultra.Gyengéden fektetett a hideg felületre.-Vagy akár csinálhatjuk itt is.-suttogta a fülembe,majd gyengéden felemelt és lehúzta rólam a pizsamanadrágot mely alatt már semmi nem takart többé.Vad nyögés szaladt ki ajkaim közül ahogy ujjával kényeztetni kezdett, majd szájával egyszerre.
-Zayn!-nyögtem fel keservesen.
-Tessék Drágám!-hajolt fel hozzám,mire én megragadtam a tarkójánál és magamhoz húztam őt.
-Érezni akarlak.
-Most azonnal?
-Most azonnal!-bólogattam lelkesen.Biztonságot adó kezei körülölelték hátamat, majd felemelt a hideg felületről s vitt felfelé az ágyba.Vadul bevágta az ajtót miután az takaróra fektetett amit mellesleg az előbb raktam szépen el.De ebben a percben annyira nem számított.Ismét fölém magasodott és ott csókolt ahol ért.Ajkai az egész testemet bebarangolták miután a pizsamafelső is a földre került.Türelmetlenül húztam lefelé boxeralsóját.Még jó,hogy nem volt rajta nadrág,különben még mindig azzal szerencsétlenkednék.
-Tárd szét a lábaidat Pöttöm!-suttogta a nyakamba,majd megragadta a térdeimet és erőszakosan szétfeszítette őket.Felnyögtem a hirtelen jött szúrástól az ágyékomban.
-Zayn én annyira szeretlek!-mondtam miközben kezeimet végigvezettem a hátán egészen a fenekéig amibe aztán belemarkoltam.
-A kis huncut.-nevetett,majd simogatni kezdett ott lent.Torkomból ismét feltörtek a sóhajok miközben ágyékával az enyémnek simult.Keménynek bizonyuló férfiasságát váratlanul belém vezette, mire hatalmasat nyögtem a nyakába.-Oh Istenem!-sóhajtott, majd ütemesen ki-be kezdett járni bennem.Azt hittem megőrülök gyors tempójától.Össze-vissza karmolásztam széles hátát miközben a sóhajaink töltötték be a szoba csendjét.
-Én mindjárt...-sóhajtottam,majd egy utolsót nyögtem a nyakába.Ezután Ő is így tett.Mozdulatai egyre lassultak miután belém ürítette magát.Lassan ringatózott felettem,majd tenyerét az arcomra simította.
-Csodálatos vagy Szerelmem!-sóhajtotta miközben nyomott egy puszit a homlokomra.
-Szeretlek!
Mosolyogva mászott le rólam miközben óvatosan kihúzta magát belőlem.Én továbbra is csak fetrengtem az ágyon.Nem bírtam feltápászkodni.
-Fáj?-kérdezte aggódó tekintettel.-Nem szabadna.
-Nem is!-mosolyodtam el,majd magamra húztam a takarót.
-Megint kezded?-forgatta a szemeit,majd mellém mászott.
-Mit?-szorítottam magamhoz jobban a takarót.Tudtam mi következik most.
-A szégyellősködést!
-Nem.Én csak fázom.-cáfoltam meg igaznak bizonyuló eléméletét.
-Aha.Persze.-ujját a takaró szélébe akasztotta miközben végig a szemembe nézett.
-Zayn!-kértem idegesen,de mintha meg sem hallotta volna húzta lefelé az anyagot mely elfedte testemnek jelentősebb részét.-Kérlek.-egy könnycsepp bukott ki szemeimből.
-Most meg miért sírsz?-kérdezte megdöbbenve.
-Csak ne akaratoskodj rendben?-simítottam tenyeremet az arcára.
-Én nem akartalak bántani.-habogta,majd felugrott és kirohant a szobából.Remek.Most mit fogok tenni?Biztosan megint magát okolja.Felhúztam magamra Zayn melegítőnadrágját és felsőjét ,majd  rohantam lefelé a lépcsőn,hogy még elcsípjem mielőtt elhagyta volna a házat.De nem találtam sehol.Már vagy negyed órája koslattam a hatalmas épületben.Olyan helyiségeket is felfedeztem amikről eddig nem is tudtam,aztán eszembe jutott.
-Zayn!-kiabáltam,majd a mellettem álló titokzatos ajtó kinyílt.
-Minden rendben.-válaszolt a fel nem tett kérdésemre.
-Mit csináltál odabent?
-Csak elszívtam egy cigit.
-Egyet?-vontam fel a szemöldököm.
-Na jó,talán kettőt.-került ki és a szobájába vette az irányt.-Ne haragudj rám!-fordult vissza hirtelen.
-Eszemben sincs haragudni,csak tudod nem szeretem ha...
-Érthető.-vágott a szavamba, lassan megközelített s átölelt.Meleg teste megnyugvást adott az én zavart lelkemnek.
-Van ma valami dolgod?-néztem fel rá.
-Nincsen.Mit szeretnél csinálni?-mutatóujját állam alá helyezte, majd lassan felemelte, így minden akadály nélkül a szemembe tudott nézni.
-Nem tudom.Elmehetnénk moziba.
-Nem jó ötlet kimozdulnod a házból.-húzta el a száját sajnálkozóan.Eszembe jutott Chris.Vajon felszállt már a gépe?Nagyon szomorú vagyok amiért csak így hagytam elmenni.Tudom, nem produkáltam túl szép viselkedést.Bűntudatom is van emiatt mivel szerettem volna méltóan elbúcsúzni tőle, hisz mégiscsak a bátyám.De erre már nem lesz alkalmam sajnos.Elment úgy, hogy még megbeszélni sem sikerült a dolgokat.Biztosan nagyon haragszik rám.-Héj minden rendben?-nézett a szemembe aggódó tekintettel.
-Hogyne.-mosolyodtam el.
-Ez nem hangzott valami őszintén.Akarsz beszélni róla?-fogta meg a kezemet.
-Nem.-ráztam a fejem óvatosan.Sosem voltam az a lelkizős típus.
-Biztos?
-Igen.
-Menjünk le enni.-húzott maga után, én pedig követtem őt.-Látom, hogy valami nyomaszt!-fordult velem szembe.-Mondd el!
-Tényleg semmi komoly Zayn!-tenyeremet vészjósló arcára simítottam.-Csak bánt, hogy így váltunk el Chrissel.
-Figyelj!Ne emészd magad emiatt.A bátyád mindent meg fog tenni és szerintem amiatt nem tudna rád haragudni.
-Azt mondod?
-Igen.Ennél sokkal többet jelentesz neki.
-Köszönöm Zayn!-öleltem át őt.
-Na akkor fogjunk hozzá!-indult a serpenyő felé lelkesen.
-Majd én megcsinálom!-mosolyogva tettem ki tányérokra az adagokat, majd pár percre beraktam a mikróba.Valóban eléggé hideg volt már.Túl sokáig voltunk távol Zaynnel, de egyáltalán nem bánom.Minden perc amit vele tölthetek számomra ajándék.Soha nem fogom tudni eléggé meghálálni, hogy van nekem.Soha.Ő változtatta meg az életemet és mutatta meg, hogy ha valamit igazán akarsz, azt elérheted.
Miközben a búgó kütyü mellett ácsorogtam, azon gondolkoztam, vajon milyen lesz az élet ezután.Teljesen más, ez nyilvánvaló.
Az igazat megvallva nem szeretném,ha megváltozna az életem.Szeretnék az maradni, aki most vagyok.Nem egy "híres" énekes barátnője.Tudom, most hogy minden kiderült el kell fogadnom, sok változáson fogok keresztül menni.De Zayn miatt minden megpróbáltatáson  átküzdöm magam.Szeretem őt és vele akarok lenni.Semmi másra nincs szükségem.
Karjai szorosan szorítottak testéhez miközben halkan a nyakamba szuszogott.
-Te nem bírsz lenyugodni igaz?-kérdeztem szórakozottan.
-Nem tudom mi van velem ma.-nevetett a nyakamba.Ajkai vészesen közel voltak a bőrömhöz mikor a mikró ideje lejárt.
-Tényleg meg kéne ennünk már ezt a tojást.-kuncogtam.
-Rendben.-sóhajtotta,majd kivette a sajátját és az asztalra helyezve jóízűen majszolni kezdte.Miután az enyém is kellően megmegelegedett, ugyanígy tettem.A koszos edények elmosása után elmentem fürödni.Mindez alatt Zayn a TV-t nézte.
Az általános reggeli teendők elvégzése után leültem mellé a kanapéra.Azonnal nekem esett.Ott csókolt ahol ért.
-Zayn!-nevettem fel, mire kezét a csípőmre csúsztatta és jobban szorított magához.Ajkaim nem bírtak elválni az övétől.Annyira finom és puha volt.Várjunk csak.-Te mikor borotválkoztál meg?-húzódtam el tőle,majd lágyan simogatni kezdtem arcát.Mosolyogva simított végig nyakamon.
-Ma reggel.-vigyorgott.-És észre sem vetted.-lehajló mosolya szomorúságot színlelt.
-Ennyire elvetted az eszem látod?
-Ez alól nem tudsz kibújni.-hajolt közelebb.
-Most haragszol rám?
-Meg kell büntesselek.-rázta a fejét rosszallóan, majd nyelvét szó szerint a számba dugta.Keze a felsőm alá kalandozott és megtalálta a gyenge pontjaimat.Finoman markolgatta melleimet miközben ágyékát egyre erősebben nyomta az enyémnek.Hasamban millió lepke repdesett ahogy még a melegség is szétáradt bennem.Hihetetlenül jól éreztem magam vele.Mintha szárnyaltam volna.
-Zayn.-lihegtem ajkai közé.
-Hm.-búgott a nyakamba lágyan, majd vadul mélyesztette fogait puha bőrömbe.
-Ah!-nyögtem fel fájdalmasan miközben ujjaimat sűrű hajába mélyesztettem.
Felnevetett, majd mélyen a szemembe nézett.
-Ott maradt a nyoma.-szólalt fel hirtelen.
-Nem csodálom!-kaptam oda, de még időben megragadta a kezem.
-Nem-nem!-mozgatta jobbra-balra mutatóujját előttem.
-De...
Csókjával hallgattatott el mielőtt még vitába szállhattam volna vele.Állandóan ezt csinálja.
-Szóval?-kérdezte miután elhúzódott.
-Mi szóval?
-Mit szeretnél csinálni?
-Veled lenni.Semmi mást.-öleltem körül nyakát, majd szemébe néztem mely csillogott az örömtől.
-Hát ha csak ennyi a kívánságod.-mosolyodott el,majd ajkait újra az enyémre tapasztotta s védelmező karjai közé zárt.Végre csak Ő és Én.Senki más.


Harry szsz.:
Süvítő szél borzolja gondosan elrendezett hajamat miközben igyekszem a bőröndjeimet a taxiba nyomorgatni.Fél óra múlva indul a gép és én még mindig itthon szerencsétlenkedek ezekkel a szarságokkal.Nem is tudtam, hogy ennyi cuccom van.
Elutazom.Nem bírnám nézni ahogy Zayn és Alice nyíltan felvállalják a kapcsolatukat.Bevallom túlságosan fájna.Gondolom nem igazán hiszitek el  az idióta sajnálkozásomat,de ez van.Valóban beleszerettem Alicebe a vele együtt töltött idő alatt.Megismertem őt és megfogott.Jobban kellett volna becsülnöm,mint tettem.És most a saját hibámból került másik kézre.De talán jobb is így, hisz én nem a "tisztaságomról" vagyok híres.Ahogy Zayn sem, de én azért nagyobb dolgokban utazom.Tudom, hogy vigyázni fog rá.Jól ismerem őt.Mindent meg fog tenni érte.
Ennek így kellett történnie.Nagyon sajnálom, hogy nem vagyok hozzá méltó.Hisz bántottam.Megütöttem nem is egyszer.Fájdalmat okoztam.Ezek után mégis hogy várhatnám a szeretetét?Sehogy.
-Indulhatunk?-zökknetett ki a gondolataimból a sofőr.
-Igen.-szálltam be azonnal, majd bevágtam magam mögött az ajtót.
A tegnap este Vele csodálatos volt.Jó volt őt még egyszer utoljára látni.Soha nem fogom elfelejteni.Ő volt az első olyan lány, akit tiszta szerelemmel szerettem.Aki nem csak szexre kellett.Megváltoztatott engem.Teljesen más nézetet adott a körülöttem élő emberekről.Már nem az vagyok aki voltam.De számomra túl késő.Hagytam őt menni, mert menni akart.Nem szeretnék semmi mást csak azt, hogy mindezek után boldog legyen.És ha ehhez nem én kellek, akkor valaki más mellett.A mi helyzetünkben Zayn mellett.
-Megérkeztünk.-jelentette ki monoton hangon a kormány mögött ülő férfi.Kezem csillogott az izzadtságtól.Izgatott voltam.Miután előrenyújtottam neki a pénzt egy "kis" borravalóval és kivettem a csomagjaimat, elindultam a repülőtér felé, hogy egy teljesen új életet kezdhessek.Egy új helyen, új barátokkal, új környezetben.

Nélküle.